Gyűjtsük össze Kukorica Jancsi nyáját akció!

A meseprojektünk zárása nagyon jól sikerült. Az 5. c osztályos tanulók szüleit lenyűgöztük gyermekeik teljesítményével. A sok mese és diavetítés után még nagyobb kedvvel álltunk neki a János vitéz projektnek, melynek fő pontja Kukorica Jancsi nyájának összegyűjtése.

A gyerekek versért, órai munkáért, projektfeladatért, csoportmunkáért, páros munkáért, egyéni feladatokért kapnak matricát, melyen egy kicsi bárányka képe található. A matricákat mappájukra gyűjthetik és aki a projekt végére a legtöbb matricát gyűjti jutalmat kap, illetve amelyik csoport a legtöbb matricát gyűjti össze szintén részesül jutalomban.

A tavalyi év során kipróbált matricák beváltak, így beépítettük idén is az 5. osztályos értékelésbe.

Továbbképzési nap Budaörsön

Az őszi továbbképzés az influenza miatt a múlt hétre tolódott.
Több kolléga ötleteként ekkorra terveztem a magyartanárok együttműködő csoportjának létrehozását, amiről korábban hírt adtam.
Nagy izgalommal készültem és szedtem össze a gondolataimat.
Sajnos nem úgy sikerült ez a találkozó, ahogy vártam, nem éreztem úgy, hogy átment az üzenet, és sikerült volna fellelkesítenem a kollégákat az együttműködésre.
Sokat gondolkodtam ennek okán, s elsősorban magamat hibáztatom: ügyetlenül vezettem ezt a konferenciát. Az előadásom után nem provokáltam beszélgetést, csak vártam, hogy hozzászólnak a kollégák, majd amikor már úgy tűnt, hogy kiscsoportok kezdenének inkább beszélgetést, leültem egy csoporthoz, nem figyeltem a többiekre, akik elszéledtek elégedetlenül. A másik ok nagy valószínűséggel az volt, hogy néhány kolléga nem tudta, mire jön, s mást várt. Hagyományos továbbképzést, ahol egy előadó megmondja a tutit, vagy bemutat egy órát, majd hazamegyünk. Erre én előadtam a gondolataimat, kérdéseimet, kételyeimet, s munkára biztattam őket az együttműködési ötletemmel.
Kedves Kollégám, aki ezt a bejegyzést olvasod! Kérlek, tekints el a szóvivő ügyetlenségétől, s vidd tovább a jó hírt: Budaörsön egymással együttműködni akaró iskolák és magyartanárok vannak. S, ha érzel erőt magadban: olvasd és írd a blogunkat, használd és bővítsd ötleteiddel a dokumentumtárunkat, s bíztasd erre kollégáidat is!
Üdvözlettel: Demeter Éva

ELŐRELÉPÉS A SZÓKINCSHÁLÓ SZAKOSZTÁLY MUNKÁJÁBAN

A múlt héten a szakosztály vezetősége találkozott a Magyar Pedagógiai Társaság irodájában Tótfalusi Istvánnal, hogy felkérjük ügyünk védnökének.
Ugye, mindenkinek ismerős a név? Azért ideidézem a Libritől:
"Tótfalusi Istvánt aligha kell bemutatni bárkinek is, az egyik legsokoldalúbb személyiség a magyar kultúrában. A kiváló műfordító, író, nyelvművelő harmincöt éven át a Móra könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. Főleg ismeretterjesztő könyveket ír; a gyerekek körében az Operamesék aratott tartós sikert, az idősebbek főleg nyelvi tárgyú könyveit, szótárait és lexikonjait olvassák (Magyar nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig, Színes szinonimatár, Idegen szavak magyarul, Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára, Vademecum. Szokatlan szavak szótára, Kis magyar nyelvklinika). Sokat fordított számos nyelvből, főleg verseket; vitathatatlanul magas színvonalon Egyebek között a svéd kultúra hozzáértő tolmácsolója (Ami a szívedet nyomja) – ő állt annak idején a svéd gyermekversek robbanásszerű sikerének hátterében, ő tette számunkra ismertté és hozzáférhetővé a skandináv ország kultúráját."
Nagyszerű, sziporkázó intellektusú embert ismerhettünk meg. Felkértük, hogy támogassa egy általunk létrehozandó internetes gyerekszótár ügyét. A megbeszélés nem várt sikerrel zárult: Tótfalusi István felajánlotta, hogy bármely szótárát (a híres Vademecumot is) használjuk bátran és digitalizált formában közöljük!
A megbeszélés másnapján felvittem az ötödikeseimnek könyvtárunkból a művei egy részét. Az óra hatására újult lelkesedéssel láttak hozzá a csoportok a megkezdett János vitéz szókincstárhoz, amiből velük akarok országos mozgalmat indítani. -De ez már egy másik történet.
Éva

A félévhez közeledve

Nagy ötlet volt a blogírás! Az ötödikeseim kedvence a kabala blogja.
A fiúk kabalája Hotdog, a lányoké Dorothy.

http://budaorsidorothy.blogspot.com/
http://budaorsihotdog.blogspot.com/
Ők választották ki a figurákat a sok plüsállatom közül. Ők döntöttek a nevükről, majd arról, hogy hétvégén viszik haza,hétközben nálam vannak. Azt is megszavazták, hogy a kabala nevében írják a blogot. A jó fogalmazások díja egy általuk választott matrica.
Ezeket a matricákat én nyomtattam. Még év elején összeírták a kicsik, hogy miket szeretnének gyűjteni, a nyolcadikos stúdiósaim meg nagy örömmel szedték össze a képeket a nyomtatáshoz. Nagy örömömre szolgál, hogy csak egyszer kérdezték meg az ötödikesek, hogy mire lehet beváltani a matricákat. Gyorsan napirendre tértek afölött, hogy ez maga a jutalom. Meg az is jutalom, ha dicséretet kap tőlem, a szülőtől, csoporttársaitól az üzenőbe.
Ma már versenyeznek a gyerekek, hogy ki viheti haza a kabalákat hétvégén.
Az osztályok blogjai kevésbé mennek jól, kollegáim még nem éreztek rá a házi fogalmazás ezen lehetőségére. Az ötödikeseim szünidei írásai viszont jól sikerültek, még képeket is tettek fel! :D
http://herman5a.blogspot.com/